WASTED YEARS
(Smith)

From the coast of gold, across the seven seas
I'm travelling on, far and wide
But now it seems,
I'm just a stranger to myself
And all the things I sometimes do,
It isn't me but someone else

I close my eyes, and think of home
Another city goes by, in the night
Ain't it funny how it is,
you never miss it til it's gone away
And my heart is lying there
and will be til my dying day

So understand
Don't waste your time
always searching for those wasted years
Face up... make your stand
And realise you're living in the golden years

Too much time on my hands,
I got you on my mind
Can't ease this pain, so easily
When you can't find
the words to say
It's hard to make it through another day
And it makes me wanna cry,
and throw my hands up to the sky

Elfecsérelt évek

(Wasted Years - Smith)   5:06

Az aranyparttól a hét tengeren át

Sokfelé jártam már

De most úgy tűnik, csak egy idegen vagyok önmagam számára

És minden, amit teszek, nem én teszem, hanem valaki más.

Lehunyom a szemem,

És az otthonomra gondolok

Egy újabb város suhan tova az éjszakában

Hát nem furcsa

Hogy egész addig nem hiányzik,

Amíg messze nem kerülsz tőle

És a szívem ott hever a halálom napjáig.

Hát értsd meg

Ne pazarold az idődet

Az elfecsérelt évek keresésére

Fel a fejjel… állj fel

Vedd észre, hogy az aranykorban élsz

Túl sok a ráérő időm, rád gondolok

Ez a fájdalom nem enyhíthető

Olyan könnyen

Amikor nem találod a szavakat,

Akkor nehéz még egy napot túlélni

Ez sírásra késztet, és arra,

Hogy kezeimet az égre emeljem.

(fordítás: Kollár Viktória)